Az alábbiakban Presser Gábor életrajzát olvashatjuk:

Gyermekkora

Budapesten született 1948-ban, Presser Géza és Uhrman Elvira gyermekeként. Édesapja baromfikereskedőként dolgozott a Klauzál téri Nagycsarnokban, iskola után fia is járt ki hozzá segíteni. Presser Gábor négyévesen kezdett el zongorázni, Antal Imre zongoraművész is elismerte a gyermek tehetségét és megjósolta, hogy nagy művész lesz belőle. A Kertész utcában végezte az általános iskolát, majd ezt követően zeneművészeti szakközépiskolába járt, miközben a Kapás utcai tánciskolában 14 forintos órabérért zongorázott. Tizenéves korában kezdett foglalkozni a zeneszerzéssel. A család a Dob utca 46/B szám alatt lakott az első emeleten, felettük, a másodikon pedig Seress Rezső zeneszerző és zongorista. Tizenéves korában Presser már gyakran járt fel Seresshez beszélgetni, aki lemezeket és kottákat is mutatott neki. Seress mindennap kettőtől hatig hallgatta a Szomorú Vasárnap különböző feldolgozásait, ami a környező lakásokba is áthallatszott; Presser ezt örökítette meg később a Plafon-dalban, melynek Parti Nagy Lajos írta a szövegét.

Omega (1967–1971)

A zeneművészeti középiskolásként csak a komolyzene iránt érdeklődő Pressert évfolyamtársa, Mihály Tamás vonta bele az alakuló könnyűzenei életbe, amikor magával vitte a Scampolo együttes koncertjeire, ahol alkalmanként Mihály zenélt. 1967-től kezdve az Omega első saját dalainak zenéjét írta, addig ugyanis az együttes külföldi slágerek feldolgozásait játszotta. Nyáron bevették zenészként is, egy szokatlan felállással kísérletezve: szólógitár nélkül, két billentyűssel. A próbálkozás azonban nem aratott nagy sikert, így Presser helyére Molnár György gitáros került. Pressert 1968-ban, nem sokkal az angliai turné előtt hívták vissza az együttesbe. Több kislemez után ő lett az első három Omega-album első számú zeneszerzője. Legismertebb dalai ebből az időszakból: 'Trombitás Frédi', 'Ha én szél lehetnék', 'Petróleumlámpa', 'Tízezer lépés', 'Az 1958-as boogie-woogie klubban', 'Régi csibészek', 'Ballada a fegyverkovács fiáról', 'Az éjszakai országúton', és talán a leghíresebb: a 'Gyöngyhajú lány' (ezt a Scorpions is feldolgozta 'White Dove' címmel). Ezek közül néhányat ő maga is énekelt ('Trombitás Frédi', 'Tízezer lépés', 'Az 1958-as boogie-woogie klubban', 'Oh, Barbarella'). Még 1968 elején, amíg nem tért vissza az Omegába, a Scampolo együttesben játszott. Komár László számára ekkor írta első dalait.

Kilépése után először 1980-ban, az Omega–LGT–Beatrice-turnén szerepelt együtt ismét régi együttesével (a nosztalgia-blokkban), a fináléban pedig az LGT és az Omega együtt játszotta a 'Gyöngyhajú lányt'. Ugyancsak vendégszerepelt 1987-ben a Kisstadionban (25 éves jubileum) valamint a Népstadionban 1994-ben (érdekes módon ekkor kilépése utáni dalokban is) és 1999-ben. Az 1995-ös Trans and Dance című Omega-album készítésében két dal szerzőjeként és vendégbillentyűsként vett részt.

Locomotiv GT (1971–1984)

Presser a könnyű slágereknél többre vágyott, ezért 1971-ben Frenreisz Károly basszusgitáros és Barta Tamás gitáros hívására Laux József dobossal kilépett az Omegából és megalakította a Locomotiv GT-t. Az LGT volt az első magyar supergroup.

Az évek során Presseren kívül mind a három tag kivált; a legutóbbi felállás 1977-re alakult ki: Presser mellett Somló Tamás, Karácsony János és Solti János voltak az együttes tagjai. Ez az időszak Presser zeneileg legsikeresebb korszaka. A hazai zenei élet kulcsszereplője lett, az LGT dalainak nagy részét ő írta, egyedül és társszerzőként egyaránt. Legismertebb szerzeményei: 'Ringasd el magad' (1973), 'Kék asszony' (1973), 'Szólj rám, ha hangosan énekelek' (1975, ezt eredetileg Kovács Kati vette fel), 'Neked írom a dalt' (1975), 'Egy elfelejtett szó' (1975), 'A Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián' (1976); 'A rádió' (1977), 'Jóbarátok vagyunk' (1977), 'Nem adom fel' (1978), 'Boksz' (1980), 'Éjszakai vonatozás' (1984).

Közben a színházi életbe is bekapcsolódott. A Vígszínház 1973-ban mutatta be első musicaljét, Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregényének zenés adaptációját. Ezután Presser a Vígszínház több zenés darabjának is zeneszerzője volt. 1978 óta a Vígszínház zenei vezetője, ahol önálló dalesteket is ad.

1982-ben jelent meg első szólólemeze, az 'Electromantic', mely eredetileg egy balett elektronikus hangszerekkel készített zenéje. Legismertebb darabja később az angol BBC televízió híradójának szignáljaként is szolgált. A 'La Baletta No. 2.' című szerzeménye a Budapesti Regionális Híradó főcímdala volt.

Az 1970-es évektől kezdve több magyar előadónak írt dalokat, zenét (többek között Zalatnay Saroltának, Demjén Ferencnek, Kern Andrásnak, Vikidál Gyulának). 1973 és 1976 között Kovács Kati albumainak, majd 1977 óta Zorán albumainak állandó közreműködője. Az 1980-as években Katona Klári albumain is játszott, és Révész Sándor első szólóalbumának készítésében is részt vett.

Az LGT után (1984–)

Miután az LGT 1984 után nem jelentkezett albummal, újabb színházi produkcióba kezdett. Ennek sikeres eredménye az 1988-ban bemutatott A padlás. 1994-ben jelent meg az első „igazi” Presser-album, a 'Csak dalok', amit 1996-ban a 'Kis történetek' követett.

Bár az LGT feloszlott (1992-es nagyszabású búcsúkoncertjeik anyaga CD-n is megjelent), 1997-ben mégis új albummal jelentkeztek, a '424 – Mozdonyoperával'. Következő albumuk, 'A fiúk a kocsmába mentek' 2002-ben készült el. Az LGT régi sikereit ezek az albumok nem tudták megközelíteni. Szintén 2002-ben, az Óbudai-szigeten LGT-fesztivált is tartottak. Öt év szünet után, 2007. augusztus 7-én a 15. Sziget Fesztivál nyitózenekaraként léptek fel.

A Mozdonyopera óta Presser két albumot is készített ('Angyalok és emberek', 'T12enkettő'), filmzenéket szerzett, valamint Zorán albumain is dolgozott.

2003 végén a UNICEF Magyar Bizottság Halász Juditot és Presser Gábort jószolgálati nagykövetté nevezte ki. Feladatuk a gyermekek ügyének képviselete, az UNICEF és a világ gyermekeinek magyarországi képviselete. Megbízatásuk három évre szólt, szolgálataikért jelképes 100 forint javadalmazásban részesültek.

Presser 2004 és 2010 között a TV2 zenei tehetségkutató műsora, a Megasztár zsűrijének volt a tagja. 2008 augusztusában az ő kezdeményezése nyomán indult útjára a magyar dal napja. 2009. január 24-én 1 koncert címmel telt házas koncertet adott a budapesti Papp László Sportarénában. Ennek apropóját az adta, hogy rockzenészi pályafutása 40 éve kezdődött, és azóta még nem lépett fel ekkora helyen. A vendégek között volt Mihály Tamás, az Omega basszusgitárosa, Falusi Mariann és Rúzsa Magdi. A koncerten saját maga által írt, de eredetileg mások által előadott dalokat is játszott.

Szerzeményeinek, műveinek listáját itt lehet megtalálni.

Rovatunk előző epizódjai itt érhetők el.