ZEAL & ARDOR - 'Row Row'

A Zeal & Ardor egy avant-gárd zenei projekt, amit egy svéd-amerikai zenész, Manuel Gagneux alapított. Gagneux korábban egy Birdmask nevezetű chamber-pop projekt vezére volt. A Zeal & Ardor-t 2013-ban hozta létre azzal a céllal, hogy megismertesse a világgal a negrid spiritualizmussal ötvözött black metal műfaját.

A Zeal & Ardor eredetileg Gagneux szóló-projektjeként igazolt le az MVKA Records-nál; 2016-ra azonban teljes lett a banda felállása. Jelenleg Gagneux gitározik és énekel; Denix Wagner és Marc Obrist háttér-vokálozik, Tiziano Volante gitározik, Mia Rafaela Dieu basszerozik és Marco Von Allmen dobol. A projekt New York City-ben született meg, de jelenleg a svájci Basel-ban van a székhelye.

A Zeal & Ardor mindeddig három stúdiólemezt adott ki; 'Zeal & Ardor' (2014), 'Devil Is Fine' (2016) és 'Stranger Fruit' (2018) címen.

Gagneux a Birdmask "brutálisan őszinte" dalait eleinte a 4chan-re posztolta. Ezene a platformon kérte meg követőit, mondjanak két műfajt, ő pedig ötvözni fogja ezeket. Az egyik fórumozó felvetette, hogy a black metal műfajt kellene valamilyen "nigger zenével" kombinálni. Gagneux-nak ez nem jelentett nehézséget; rögtön meg is alapította a Zeal & Ardor-t, ami az afro-amerikai blues és a black metal stílusjegyeit viseli zenéjén. Más jelzőkkel illetve "afro-djentnak, "Nashville Power Electronics"-nak és indusztriális grunge-nak is szokták nevezni ezt a sajátos műfajt. Gagneux később elárulta, honnan jött a projekt neve [magyarul: "Mohóság és buzgalom"]: "Mi lenne, ha az amerikai rabszolgák Sátánt fogadták volna el vezetőjükként, Jézus helyett?"... a "zeal" és az "ardor" tehát a lelkesedés, spirutális rajongás szinonimái. A projekt első dala ennek megfelelően 'A Spiritual' címen látott napvilágot, 2013. december 13-án, a Soundcloud-on.

A Zeal & Ardor első albuma 2014 júniusában jelent meg, de hivatalosan a 2016-os 'Devil Is Fine' tekinthető a banda debütáló lemezének. Habár addigra már teljes volt a banda-felállás, ezeket a lemezeket teljes egészében egymaga Gagneux írta, komponálta és vette fel. A Zeal & Ardor első hivatalos videoklipje a 'Devil Is Fine' címadó dalához készült - ez 2016. december 15-én debütált. Mindezt megelőzően, 2016 novemberében megjelent egy cikk a Bandcamp-en, melyben a Zeal & Ardor nevezték az "experimentális black metal" műfaj legújabb zászlóvivőjének. Azév júniusában a patinás Rolling Stone magazin is 2016 egyik egyik legjobb black metal lemezének nyilvánította a 'Devil Is Fine'-t.

2017 többnyire turnézással telt. A teljes felállású zenekar két alkalommal (Berlinben és Londonban) is fellépett az egykori Rage Against The Machine tagok alkotta Prophets Of Rage előzenekaraként. A 2018-as éveleji koncerteken Zeal & Ardor egy egyedi ajánlattal kecsegtette a banda a rajongókat: ingyen merchandise-termékékhez juthatnak azok, akik magukra tetoválják a zenekar logóját. Nyolc ember vállalta ezt el; azonban később így nyilatkozott: "Az volt a szándékunk, hogy soha senki ne tegye ezt meg... Mert épp ez a dolog lényege: neked nem kell ez a brand! Ha mégis szükséged van rá, akkor egy idióta vagy, aki csak másokat képes követni, és nem gondolkozik önállóan. Ha valaki szeretné hivatalosan is közzétenni eme kinyilatkoztatást, rendben van... Nyolc ember azonban bőven elég... Ha nem értik a Zeal & Ardor név mögött rejlő szimbolizmust, ne bátorítsuk tovább őket".

2018-ban lezajlott a Zeal & Ardor első teljes értékű észak-amerikai turnéja, az Astronoid zenekar társaságában. Felléptek többek közt a Montreux Jazz Fesztiválon; de Európában is több világhírű rendezvényen (Download, Lowlands, Musilac Music Festival, Primavera Sound, Wacken Open Air, Hellfest, Graspop Metal Meeting, Copenhell, Eurosonic Noorderslag, Devilstone Open Air, stb.) álltak színpadra.

2018. június 8-án megjelent a Zeal & Ardor harmadik albuma, a 'Stranger Fruit', amit három single-dal ('Gravedigger's Chant', 'Waste', 'Built On Ashes') vezetett fel.

A Zeal & Ardor olyan előadók hatását viseli zenéjén, mint a Mayhem, a Burzum, a Darkthrone és Tom Waits, de néhány nu-metal banda (Deftones, Limp Bizkit) hatása is felfedezhető dalaikban (Gagneux-nak ez a műfaj a "bűnös élvezete"). A frontember emellett két írót - Philip K. Dick és Octavia Butler - is megnevezett zenéje legnagyobb inspirációjaként.