THEATRE OF TRAGEDY - 'Cassandra'

A Theatre of Tragedy norvég együttest 1993-ban alapították. 7 stúdióalbumot készítettek el 17 éven át tartó fennállásuk alatt, egészen a 2010-es feloszlásig. A korai albumaik jelentős hatással voltak a gothic metal stílusra. Habár a T.O.T. eleinte death-doom metal stílusú bandaként indult, mégis ez volt az első metalzenekar, akik női szoprán hangot alkalmaztak ebben a műfajban. Zenéjük később atmoszférikusabb, gótikusabb; majd indusztriális irányt váltott, de Liv Kristine 2003-as távozásával, és Nell Sigland énekesnő érkezésével visszatértek a gótikusabb vonalra.

Hein Frode Hansen, miután kilépett a Phobia együttesől, egy barátjától megtudta, hogy a Suffering Grief új dobost keres. Itt ismerkedett meg Raymond István Rohonyi énekessel, valamint Pål Bjåstad és Tommy Lindal gitárossal. Ekkor még nem volt állandó basszusgitárosuk, de Eirik T. Saltrø vállalta, hogy koncertek alkalmával fellép velük. Miután próbatermet találtak, döntöttek Lorents Aspen (zongora) csatlakozásáról is. Ebben az időben a vokál jellemzően csak hörgésből állt. Az első számuk, a 'Lament of the Perishing Roses' után névváltáson estek át (La Reine Noir); ezt követette a már végleges Theatre Of Tragedy. Liv Kristine, aki csak egy dal erejéig csatlakozott, állandó tagja lett az együttesnek.

1994-ben felvették első demójukat; majd ezt követte 1995-ben az első album, ami a zenekar nevét viselte. A másodikra se kellett sokat várni; 1996-ban érkezett 'Velvet Darkness They Fear' címmel.

Az első EP, az 'A Rose for the Dead' nem sokkal ezután, 1997-ben került a boltokba és a második albumról lemaradt anyagokat tartalmazta. Karrierjük tetőpontjaként érkezett a harmadik, 'Aégis' címet viselő lemez 1998-ban.

A 2000-ben kiadott 'Musique' egy éles váltást hozott magával az együttes stílusában, a korábbi albumaikra jellemző zúzós gitár-témákat és a 17. századi angol nyelvhasználatot felváltották az electro-pop és indusztriális metal elemek. A váltás ugyan új rajongókat is hozott, a régiek közül azonban sokan elpártoltak tőlük.

A 2002-es 'Assembly' az előző albummal kitaposott úton haladt tovább, kifinomultabb lett elődjénél. Vegard K. Thorsen pedig ekkor lett állandó tagja az együttesnek. 2003 augusztusában Liv Kristine a megkerülhetetlen zenei ellentétekre hivatkozva eltávolításra került a zenekarból; helyét Nell Sigland (The Crest) vette át. Nell a 2004 és 2005-ös turnék alkalmával mutatkozott be a közönségnek - ekkor a Pain, a Sirenia és a Tiamat társaságában járta Európát a banda.

A hatodik album, a 'Storm' már az új énekesnővel, 2006-ban jelent meg, ugyanezen címmel pedig egy kislemez is érkezett. Bár az előző két lemez zenei stílusát vitte tovább, az együttesre korábban jellemző elemek visszatértek. 2009-ben - fennállásuk 15. évfordulója alkalmából - hivatalosan is megerősítették a hetedik album, a 'Forever is the World' érkezését. Ez a korong szeptemberben jelent meg, és leginkább az 'Aégis' jegyeit viselte magán. Egy speciális kiadás is érkezett a lemezből, ami az 'Addenda' című, átdolgozott és kiadatlan számokat tartalmazó EP-t is magában foglalta.

A Metal Mind Productions később bejelentette, hogy újra kiadja a 'Musique' és 'Assembly' albumokat, felújított hanggal és bónusz számokkal.

Az együttes 2010 márciusában jelentette be az októberben bekövetkező feloszlását, családi okokra hivatkozva, de még egy utolsó európai koncertkörútra indultak, a Where Angels Fall zenekarral. A Theatre Of Tragedy a norvégiai Stavanger-ben, 2010. október 2-án adta utolsó koncertjét. A felvétel később 'Last Curtain Call' címmel jelent meg DVD-n, a rajongók anyagi támogatásának köszönhetően.

2013-ban a német Massacre Records újra kiadta a T.O.T. első három nagylemezét, remaszterizált változatban, digipak CD-n és limitált bakeliten.

2015-ben Liv Kristine lebonyolított egy európai szóló-turnét, ami Németországot, Belgiumot, Oroszországot, Lengyelországot, Hollandiát és az Egyesült Királyságot érintette. Alapvetően szóló-projektjének dalait adta elő, de elhangzott néhány korai Theatre Of Tragedy-klasszikus is. Sőtmitöbb, Raymond István Rohonyi vendégként vett részt ezen a körúton, ami egészen 2016 őszéig tarott (felléptek többek közt Metal Female Voices Fest-en is). Attól függetlenül, hogy a rajongók megörültek egy esetleges T.O.T.-reunionnak, a banda egykori tagjai nem egyeztek meg semmiben...

A BraveWords magazin szerkesztői felkeresték az egykori banda billentyűsét, Loretz Aspen-t és dobosát, Hein Frode Hansen-t az esetleges újjáalakulás kapcsán.
Aspen a következőket közölte: "Nagy esély van arra, hogy SOSEM lesz reunion, de a Liv-Raymond show egy igazán remek kis produkciónak ígérkezik. Ettől függetlenül nem tudom, ki indította a pletykákat, de azokból aligha igaz valami...".
Hein: "Sajnos egy T.O.T.-reunion valószínűsége annyi, mint egy Doors-reunionnak az eredeti énekessel... Ezügyben egyikőnket sem keresett fel senki, és mi sem kerestünk fel senkit"...
Ennek ellenére - Liv Kristine közleménye alapján - (ha nem is T.O.T., de) egy egyelőre ismeretlen projekt formájában a közeljövőben újra együtt dolgoznak az alapítók (Aspen és Hansen kivételével).