Tony Joe White (1943 – 2018), becenevén Swamp Fox egy amerikai énekes-dalszerző / gitáros volt, akinek legismertebb slágere az 1969-es 'Polk Salad Annie' volt, de ő írta a 'Rainy Night In Georgia' című klasszikust is, amt Brook Benton tett híressé 1970-ben. Ezek mellett White nevéhez fűződik a 'Steamy Windows' és az 'Undercover Agent For The Blues' című szám is, melyek Tina Turner 1989-es slágerei voltak (köszönhetően Mark Knopfler-nek, aki Turner producereként funkcionált abban az időben). A 'Polk Salad Annie' dalt egyébként Joe Dassin, Elvis Presley és Tom Jones is előadta.

Tony Joe White egy Louisiana-beli család hetedik, legkisebb gyermekeként született 1943. július 23-án. Zenei pályafutását különféle tánciskolák színpadán kezdte; középiskolás korában pedig már Texas- és Louisiana-szerte is fellépett számos nightclub-ban.

1967-ben lemezszerződést kötött a Monument Records kiadóval, amit egy Nashville-i stíúdióból irányítottak. Itt dolgozott White is, aki különféle rock and roll, country, western és rhythm & blues előadók lemezein segédkezett. Ezidő alatt White négy kislemezt is kiadott az USA-ban (habár 'Soul Francisco' című slágere inkább Franciaországban vált híressé). A 'Polk Salad Annie' című számot a kiadó eleinte kudarcként írta le, de amikor a kislemez 1969 júliusában megjelent, rögtön toplistás lett Észak-Amerikában.

White első album, a 'Black and White' szintén 1969-ben jelent meg - ezt az albumot különféle, Nashville-környéki zenészekkel (David Briggs, Norbert Putnam, Jerry Carrigan) rögzítette. Másik sláger erről az albumról, a 'Willie And Laura Mae Jones' lett, amit még abban az évben előadott Dusty Springfield is. Emellett további három singel-dal is toplistákra került; White pedig világszerte olyan neves előadókkal turnézhatott ezidőben, mint a Steppenwolf, Anne Murray, a Sly & The Family Stone és a Creedence Clearwater Revival.

1973-ban White a Catch My Soul című rock-opera egyik szereplője volt (ez Shakespeare Otelló című művének efféle átdolgozása). Azév szeptemberében White-ot felkérte Huey Meaux producer, hogy vegyen részt egy Memphis-i projektben, amiből végül Jerry Lee Lewis 'Southern Roots' albuma lett.

1976 és 1983 között White három stúdióalbmot adott ki - mindegyiket más-más lemezkiadó cég által. Ezeken a lemezeken forrott ki a zenész egyedi stílusa, ami az ún. "swamp-rock" hangzást ötvözte discozenével. Ezen sajátos műfaj azonban sikeretlennek bizonyult; így White felhagyott énekesi karrierjével, és a későbbiekben inkább a dalszerzésre fókuszált. Ezidő alatt együtt dolgozott többek közt Joe Dassin-nel is.

1989-ben White Tina Turner 'Foreign Affair' című albumának működött közre, mint producer és dalszerző. Az ő nevéhez fűződik a lemez világhírű címadó dala, valamint a szintén nagysikerű 'Steamy Windows' sláger. A nagy sikerek okán White-ot felkarolta Turner producere, Roger Davies, és hősünk új lemezszerződést kötött, ezúttal a Polydor kiadóval.

White visszatérő albuma 1991-ben jelent meg, 'Closer to the Truth' címmel. Ez az album minden korábbinál nagyobb sikereket aratott - általa White újra rivaldafénybe került. Ezt követően további két albumot adott ki a Polydor szárnyai alatt: mind a 'The Path of a Decent Groove', mind a 'Lake Placid Blues' Roger Davies producelésében született meg.

White a kilencvenes években rendszeresen turnézott Amerikában és Európában. Többször is fellépett Joe Cocker és Eric Clapton társaságában, de Waylon Jennings-szel közös turnékat is lebonyolított. 1996-ban egy újabb Tina Turner-dal vált általa híressé: ez volt az 'On Silent Wings'.

2000-ben White új albummal jelentkezett: a Hip-O Records által került kiadásra a zenész 'One Hot July' című albuma; majd egy évvel később megjelent a 'The Beginning' is, amit a 'The Heroines' (2004) követett - ez utóbbi lemezen White női énekesekkel (Jessi Colter, Shelby Lynne, Emmylou Harris, Lucinda Williams, Michelle White) közös duetteket énekel. 2006-ban megjelent egy koncertlemeze, 'Live from Austin, TX' címmel; 2007-ben pedig egy hasonló felvételt adott ki, 'Take Home the Swamp' címmel. Eközben - 2006 szeptemberében - piacra dobott egy stúdióalbumot is, 'Uncovered' címmel, melyen közreműködött Mark Knopfler, Michael McDonald, Eric Clapton és J.J. Cale.

2013-ban White szerződést kötött a Yep Roc Records-szal, és kiadta a 'Hoodoo' albumot, amit alaposan megturnéztatott (főként az Egyesült Királyságban). 2014. október 15-én White fellépett a The Late Show with David Letterman műsorban; méghozzá a Foo Fighters társaságában, akikkel közösen adta elő a 'Polk Salad Annie'-t.

2016 májusában megjelent az újabb Tony Joe White album, a 'Rain Crow', melynek 'Hoochie Woman' című számát feleségével, Leann-nel közösen szerezte. Ezt követte White utolsó albuma, a 2018 szeptemberében megjelent 'Bad Mouthin''. Ezen az albumon hat saját szerzemény és öt blues-klasszikus feldolgozása szerepel (Charley Patton, John Lee Hooker, Elvis, stb.).

White szívroham következtében hunyt el, 2018. október 24-én, 75 éves korában. "Egy percig sem volt beteg. Egyszerűen csak szívrohamot kapott... nem voltak fájdalmai, nem szenvedett" - nyilatkozta a zenész fia, Jody White. Tony otthonában, a Tennessee-beli Leiper's Fork-ban hunyt el felesége, Leann társaságában, akivel 1964-ben kötött házasságot. A párnak három gyermeke van - Jody, Jim Bob és Michelle.