Hírek
Megjelent és végighallgatható Greg Puciato debütáló szólóalbuma, a 'Child Soldier: Creator of God'
A los angelesi énekes - aki a The Dillinger Escape Plan és a The Black Queen mellett tagja a thrasher Killer Be Killed zenekarnak is - most bejelentette első szólóalbumát, aminek producere Nick Rowe (Vampire Weekend, Haim), mixere pedig Steve Evetts (The Dillinger Escape Plan, The Cure) volt. A 'Child Soldier: Creator of God' album 2020. október 23-án jelenik meg fizikális változatban, de a Bandcamp-en már október 1-én elérhetővé vált.
"Az elmúlt évek során több különböző projektben részt vettem - ilyen volt a Dillinger, aztán a The Black Queen, majd a Killer Be Killed, stb.... és a dalszerzés az életem részévé vált" - magyarázza Puciato a 15 számos album kapcsán, aminek összes dalában ő énekel és játszik minden hangszeren (kivéve a dobokat, mely témákat Ben Koller-re, Chris Pennie-re és Chris Hornbrook bízott). "Egyre inkább úgy éreztem, az idő haladtával még több lesz a mondanivalóm; de ezen "forgatókönyvek" egyike sem passzol a fentebb említett bandákhoz. Így aztán megalkottam valami olyasvalamit, ami végtelenül személyes hangvételű, és totális kielégülést hoz számomra. Ugyanakkor eleinte nem tudtam, mit kezdjek ezekkel a dalokkal... de aztán rájöttem, hogy lehetne belőle egy érdekes szólóalbum! Ez az ötlet egyszerre volt hátborzongató és izgalmas, valamint hatalmas kihívást jelentő és újdonságként ható - ez a kombó pedig mindig jó jel számomra; így hát belevetettem magam a dologba. Fontosnak tartom, hogy rendszeresen vállaljon kockázatot az ember, mert ezáltal fejlődik a kreativitás és nyílnak új kapuk a jövő tekintetében. Továbbá megadatik a végtelen szabadság az egyén számára; eltörlődnek a korlátok és a határok. Mindez az én esetemben azzal az elhatározással indult, hogy kijelentettem: ez a lemez a saját nevem alatt fog megjelenni".
A tracklista:
01. Heavy Of Stone
02. Creator Of God
03. Fire For Water
04. Deep Set
05. Temporary Object
06. Fireflies
07. Do You Need Me To Remind You?
08. Roach Hiss
09. Down When I’m Not
10. You Know I Do
11. Through The Walls
12. A Pair Of Questions
13. Evacuation
14. Heartfree
15. September City
A 'Child Soldier: Creator of God' album első nyilvános single-dala, a 'Fire For Water' márciusban jelent meg hivatalos videoklip formájában, amit maga Puciato rendezett, Jesse Draxler segítségével (aki nem mellesleg Puciato kiadója, a Federal Prisoner társ-alapítója). Ebben a dalban maga Puciato játszik minden hangszeren - a dobok kivételével; ezek a témák Chris Pennie nevéhez fűződnek (Pennie legutóbb a The Dillinger Escape Plan 2004-es 'Miss Machine' albumán dolgozott együtt Puciato-val).
"Nagyjából 2019 környékén kezdtem el írni a következő Black Queen album dalait. Aztán végül úgy alakult, hogy ezek a nóták stílusilag nem passzoltak a Black Queen-hez; így ki kellett találnom valami új platformot nekik" - magyarázza Puciato. "Konkrétan a 'Fire For Water' dal meglehetősen gyors ütemben született meg. Azt hiszem, ez az én rámenősségemnek a következménye. Mint ahogy az egész album is; a sajátosságot és az egyéniséget tükrözi...".
Újonnan megjelent a szólóalbum 'Deep Set' című száma is, ami itt érhető el, ízelítőképpen a kiadvány rendeléséhez:
Az 'A Pair Of Questions' dal hivatalos videoklipjét az a Jesse Draxler rendezte, aki nem mellesleg Puciato partnere a Federal Prisoner projektben. Íme a premier:
A legfrissebb premier, a 'Roach Hiss' című dal itt érhető el:
A digitális megjelenés napján Puciato a teljes album-streamet közzétette:
Puciato néhány évvel ezelőtt, a saját hivatalos honlapján fejtette ki véleményét az illegális zeneletöltéssel kapcsolatban. A közlemény így szól: "Nem tekintek rossz dologként a fájl-megosztásra... sőt, már azt is ostobaság mondani, hogy van jó és rossz oldala. Ez csak a technológia egy új formája, mely abból bontakozott ki, amire a lemezipar és az értelmiségi tulajdonjogi törvények fel voltak készülve. Ez meg is lett mondva... Szerintem fontos, hogy az árral ússzunk, ne azzal szemben. Itt az idő elfogadni és tudomásul venni, hogy a CD egy halott formátum - bár talán nem olyan módon, mint a bakelit. A CD-re manapság úgy kell gondolni, mint egy gyűjteni való dolog, vagy egy preferált hallgatnivaló; abban az esetben, ha a hallgató azt jobban szereti. Viszont a legtöbb zenét így is MP3 formában hallgatják. A CD persze feltétlenül jobban hangzik, mint az MP3, úgy mint a bakelitlemez is, egyszerűen csak hiányzik belőle a digitális formátum végtelen, elöljáró kényelme. Ahogy egyre gyorsabbá válik az Internet, és a merevlemezek is egyre nagyobbak lesznek, még a 320 kilobyte/sec-os MP3-akat (melyek az én zenéim 90%-át is kiteszik, és teljesen meg vagyok elégedve velük) is lecserélik később nagyobb, hangzásilag precízebb WAV-ra vagy FLAC-ra; így egy idő után a CD-nek nem lesz már semmilyen hangzásbeli előnye, és egyszerűen csak egy ereklye lesz, amit digitális fájlok cseréjére használunk. Egy ereklye, melyre többé nem lesz szükség, de - ahogy mondtam - jó lesz gyűjteni őket, mint a bakeliteket is. Én is szoktam vásárolni bakeliteket és limitált albumokat egyaránt, és ezeket nagyon szeretem is, és sokat jelentenek nekem... de ugyanakkor ragaszkodom az MP3-hoz is. A legtöbb popzenét hallgató ember például csak kislemezeket hallgat... és az album többi része is e köré a single köré épül. A lehetőség adott - ha hallok egy egy slágeres pop nótát, nem is akarom megvenni az egész albumot, nincs szükségem rá. A digitális formátum tehát hosszú távon jobban passzol az emberek többségének ízléséhez. Egy igazán ütős teljes album nagyon ritka, és ezt mindenki tudja.
A vita témája tehát nem a technológia, hanem a módszer, ahogy az teljesen semmissé teszi a intellektuális tulajdonjogokat és a kereskedelmi-, profit- és jogdíjakat, mellyel mindaddig nem volt gondja az iparnak, míg cserben nem lettek hagyva az előadók, és rákényszerültek a változtatásra, vagy legalábbis el kellett fogadniuk azt a koncepciót, hogy a daloknak önmagukban van igazán pénzbeli értéke. Bonyolult lenne felügyelet alá vonni az Internetet, mert az Internet dicsősége alapból abban rejlik, hogy egyáltalán nincs felügyelve. A torrent-oldalak és az ehhez hasonló dolgok nyilván elismerhetik magukról, hogy nincs legális joguk azokhoz a dolgokhoz, melyeket feltöltenek rá; de ugyanígy a Yahoo! és a Google sem felelős azért, amit rajtuk keresztül küldenek e-mailben az emberek, vagy azért, hogy bármihez hozzájuthatok, amit az ő keresőjük által találok. Mindezek után, a döntés, hogy ingyen adja-e a zenét, az előadó kezében van - pont mintha tulajdonosa lennék egy kávézónak, és ingyen osztogatnék kóstolókat, van éppen ingyen-kávé napot tartanék: ez az én döntésem, nem a fogyasztóé. Persze minden szinten elfogadhatatlan lenne, ha bejönne a vásárló, és egyszerűen csak elvenné a kávét... pedig ez történne minden eladóval, ha nem lennének törvények és végrehajtási fenyítő eszközök. Szerintem sok embernek lenne egy természetes lelkiismerete amiatt, hogy kávét / zöldségeket / autóalkatrészeket / bármilyen eladásra szánt dolgot lopni tilos... és fizetnének ebben az esetben is. Habár - mint mindennél - itt is úgy van, hogy először megteszed lelkiismeret nélkül, aztán még egyszer, és még egyszer, és a végén már nem is érzel semmit. Még nehezebb fizetésre bírni azokat az embereket, akik úgy nőttek fel, hogy sosem fizettek semmiért (vagyis a legtöbb mai gyerek). Bármilyen rosszul hangzik is ez... valaminek történnie kell. Az előadók nem lesznek képesek túlélni; és az egész vita a 'hát igen, de még mindig turnézhatnak és árulhatnak ruhákat' körül, csak azért folyik, mert az embereknek muszáj megvenni a jegyeket és a ruhákat! Ha bejönnél egy koncetrünkre ingyen, és elvennél pl. egy pólót az eladó asztaláról, majd kisétálnál... hát akkor végeztünk is volna egymással. Az emberek nagyjából ötöde annyi pénzt költenek zenére, mint 10 évvel ezelőtt... szóval gondolom, el tudjátok képzelni, hogy pénzügyileg ez minket is eléggé megnyírbált, ugyanúgy, mint a lemezboltokat, vállalatokat, producereket, stb. Példának okáért elkezdtem figyelni Steve Evetts-t (a The Dillinger Escape Plan és több más zenekar producere)... ő az egyik legjobb a szakmában... és láttam, ahogy rákényszerül arra, hogy minél kevesebb és kevesebb pénzt kérjen el ugyanazért a színvonalas munkájáért. És ez egy olyan valaki, aki nem mehet el turnézni, vagy ruhákat árulni. A bevétel összegének - melyet egy lemezkiadó vagy banda el akar érni - az az egyetlen mutatója, hogy mennyit kap kézhez. És az emberek erre nem gondolnak, amikor a 'de még mindig tud turnézni a banda' a vita tárgya. Minden ilyesfajta vita csak arra való, hogy enyhítsen a bűntudaton, és megpróbáljon úgy tenni, mintha semmi nem lenne rossz... mert mi még mindig ingyen szeretnénk hozzájutni a dolgokhoz. Meglátásom szerint, a nézőpont hamarosan változni fog. A filmeket is olyan könnyen tudod megszerezni, mint a lemezeket, és szerintem a filmipart is nagy mértékben sújtani fogja a fájl-megosztás, sőt még a könyv-ipart is (amióta az emberek az iPad-jeiken olvassák őket)... Szerintem az, amit realisztikusan tenni kellene, a dolgok kombinálása. Először is, a bandáknak és a kiadóknak el kellene állni a CD-k terméknek tekintésétől. A CD ugyanis nem termék, csak arra való, hogy hordozza a terméket, és azt jelenti - mint ahogy már korábban is említettem - hogy úgy kell elfogadni a CD-ket, mint "lejárt lemez", és mint gyűjtenivaló. A zenekaroknak és a lemezkiadóknak meg kell barátkozniuk a ténnyel, hogy eladásaik legnagyobb részét a digitális anyagok képezik, és utána korlátozni minden más hanganyag gyártását: limitált CD, még limitáltabb digipak, még annál is limitáltabb bakelit, valamint egy rendkívül limitált box-set vagy hasonló, ami valós dolog, és szeretik a rajongók. Kevés példányszámúra korlátozott albumok, extrákkal, stb-vel a bandának is több hasznot hoznak, és a fanok is jobban örülnek neki. Ez egyben meg is erősíti a köteléket a csapatok és a rajongók közt, és sokkal jobb érzés mindenkinek. Másodszor - és ez az, ami jelenleg is történik, és egyre csak növekedni fog -, az Internet-szolgáltatóknak "le kell kapcsolni" az - úgymond - túlzásba eső felhasználókat, és figyelni azokat, akik nagy mennyiségben töltenek le illegális tartalmakat, mint pl. diszkográfiákat, és így tovább. Ha adott esetben rajta kapnak valakit ezen, küldeniük kellene egy figyelmeztető levelet, második lépésben pedig felfüggeszteniük a szolgáltatást meghatározott időre. A tulajdonjogi törvényeket meg kell változtatni, mivel a torrent-oldalak nem vehetők egy kalap alá az e-mail küldő szolgáltatásokkal. Átküldeni egy üzenetet vagy egy dalt valaki másnak teljesen eltér attól, hogy egy albumot vagy egy filmet végtelen számú ember számára elérhetővé tesznek, letöltés céljából. Ebben a pillanatban a BTJunkie oldalon az 'Option Paralysis' című lemezünket 9 ember tölti. Egy óra múlva ez újabb 10 ember lesz. Két órán belül pedig még 7 újabb... és így tovább. Ez a lemezünk egy éve hogy megjelent. De egy évvel ezelőtt a letöltő emberek száma jóval nagyobb volt. Ez a bevételi kiesés nem csak minket érint, hanem az egész ipart, és minket nem is lehet összehasonlítani a nagyobb nevű csapatokkal a teljes bevételt tekintve, de a kiesés százalékban sokkal jobban sújtja a mi szintünkön lévő bandákat, mint a Walmart-osokat. A torrent-oldalakat felelőssé kéne tenni másolásvédett anyagok illegális terjesztéséért; azonnali hatállyal leállítani, megszüntetni őket... A lemezipari vállalatoknak elővigyázatosnak kell lenniük; fel kell bérelniük magán-vállalatokat, akik "kicsinálják" a Mediafire-linkeket és a torrenteket. Mert ilyen cégek igenis, hogy léteznek, és olyan kiadók alkalmazásában vannak, mint a Sleigh Bells: nekik köszönhető, hogy például az új Deftones albumot lehetetlen volt megtalálni és letölteni online az első hónapokban. A legfontosabb, hogy mindenki jól végezze a dolgát! Legyenek igazi bandák, és azzal foglalkozzanak, amit szeretnek csinálni. Tegyék magasra a mércét és a minőséget, és legyenek büszkék arra, hogy jó anyagokat adnak ki, jó minőségben. Óriási vitákat lehetne szítani mindebből; és ez csak egyre érdekesebb lesz, ahogy a technológia folyamatosan alakítja az ipart. A legtöbb embernek van iPhone-ja; és a legtöbben iPod-ként használják azt. Az emberek többsége, ha hallani szeretne egy számot, olyan alkalmazást használ, ami beazonosítja az előadót, és már azonnal le is tölti az iTunes-ról, nagyjából 99 centért. Manapság minden fénysebességgel megy; mindenkinek alkalmazkodnia kell az időkhöz, és szembenéznie a pusztulással: ez a rideg valóság, de nekem így jól van... Az a lényeg, hogy védelem alá kerüljön a gyártó, a befektető és az előadó, vagy másképp nem lesz semmi, amit élvezhetnek az emberek. A fájl-megosztás nem rossz dolog, mert felszámolja a keresletet a középszerű terjesztők iránt, és könnyű, gyors kereskedelmet tesz lehetővé az előadó és a hallgató között. Védelem nélkül viszont, nemhogy a köztes ember kikerül a szórásból, de az előadó is. Ez az egész csak egy kis fecsegés volt a részemről, de ez egy olyan téma, ami közel áll a szívemhez, mivel én is - mint a legtöbb barátom is - elég csekélyen élek. Az embereknek le kellene állniuk a félreértelmezésekkel, és a sok cucc ingyenes terjesztésével, és azzal, hogy azt hiszik, ez fasza dolog. Igen... végülis 'adni' tényleg fasza dolog. De csak akkor, ha fel vagy rá hatalmazva! Viszont elvenni valamit mástól, olyantól, aki nem akarja ingyen adni... ez az ellentéte a faszaságnak, és az ellentéte az általunk szeretett színtér és mozgalmak bármilyen fajta támogatásának."
Vissza a hírekhez
Az Ön kosara jelenleg üres.