Az Ectoplasma zenekart Giannis Grim (Carnal Dread, Humanity Zero, Death Trap, Vultur) és George Wolf (Forced In, Dismal Chant, Vultur) alapította, miután egymás után léptek fel bandáik, a Carnal Dread és a Forced, egy 2012-es koncerten. Mindkét zenész nagy szakértője és művelője a death metalnak, immáron a '80-as évek vége óta - ez a klasszikus stílus határozza meg az Ectoplasma hangzását (vagyis semmiféle tech-őrületre, és kristálytiszta produkcióra sem kell számítani). 2013-ban a két muzsikus jammelés céljából stúdióba vonult - hivatalosan ekkor alakult meg az Ectoplasma. Nem sokkal később meg is született az első demó, az 'Everlasting Deathreign', amit az underground death metal elkötelezett hívei a mai napig nagy becsben tartanak. Első hivatalos albumuk, a 'Spitting Coffins', valamint az ezt követő split-lemez (a Hatevomit-tal közösen) további hangzásbeli fejlődést produkált, de a banda ezután is megőrizte zenéje kriptikus beütésű, underground-feelingjét. Ez a primitív, organikus, mocskos stílus leginkább a 'Skeletal Lifeforms' című 2016-os EP-n érezhető. Ekkorra már nyilvánvalóvá vált, hogy az Ectoplasma méltó pozíciójához, amit olyan veterán bandák között emlegetnek, mint az Autopsy, a Baphomet, az Asphyx, a Morta Skuld, a Grave, a Demigod, a Gutted, a Death és a Judecca.

2017-re kibővült az Ectoplasma felállása, Dion K. Alastor (Vultur) gitáros és Giannis Botsis (Embrace Of Thorns, Thou Art Lord) dobos csatlakozásával. Velejéig rothadt death metal zenéjük pedig ezt követően egy újabb intenzív támadást eredményezett. A banda második nagylemeze - aminek hangmérnöki munkáit Ted Tringo, a Dark Symphonies és a The Crypt tulajdonosa látta el, az Ancient Way Mastering stúdió falai között - 2018. január 22-én jelent meg, a Memento Mori Records révén, 'Cavern of Foul Unbeings' címmel.

Egy másfél év telt el azóta, és az Ecbtoplasma újabb nagylemezt rögzített. Az új album - ami a 'White-Eyed Trance' címet kapta - dalszerzői módszereit tekintve a "klasszikus / vintage death metal zene újabb kitartó oszlopa". Az Ectoplasma zeneileg továbbra is a "crunch 'n' crush" elvét vallja - a különbség mindössze annyi, hogy ezúttal jóval fejlettebb és modernebb a hangtechnikai mix és a maste (melyet a Disavowed köreiből ismert Robbert Kok végzett el). Az alább látható old-school lemezborító Mörtuus mester műve. Extraként egy feldolgozás, a Devastation-féle 'Souls Of Sacrifice' szerepel az albumon.