A Manimal egy svéd heavy / power metal banda, ami 2001-ben alakult Göteborgban. A zenekarnak mindeddig három nagylemeze jelent meg.

A Manimal jelenlegi felállását Samuel "Sam" Nyman énekes, Henrik "Hank" Stenroos gitáros, André Holmqvist dobos (Ice Age, ex-Zero Illusions) és Kenny Boufadene basszusgitáros (ex-One Without, ex-The Deliverance, We Are The Catalyst) alkotja.

A Manimal mindhárom albuma - a 'The Darkest Room' (2009), a 'Trapped in the Shadows' (2015) és a 'Purgatorio' (2018) - kiváló mintapéldányai a tradícionális alapokon nyugvó, mégis modern és a jövő hangzását tükröző power metal műfajnak, amit számos kreatív ötlet és a tagok vég nélküli lekesedése határoz meg. Legutóbbi lemezük, a 'Purgatorio' egy újabb kimagasló minőségű alkotás: a négy zenész kilenc új dalt tett le az asztalra, elhatározván, hogy ezúttal még véletlenül sem húzzák be a fékeket, és egy minden tekintetben dinamikus, változatos, ugyanakkor különféle atmoszférákkal felvértezett, himnusz-kollekciót viteleznek ki.

“Mindig is az volt a célunk, hogy olyan dalokat alkossunk meg, amiket szeretünk, és amikben hiszünk. A kihívás tehát mindig adott: feszes és erős ütemekkel, dallamokkal ellátott, de mégsem kiszámítható nótákat kellett írnunk. Mindez persze csak bónusz, miután ráeszméltünk arra, hogy sok ember - a világ minden táján - hozzánk hasonló zenei ízléssel rendelkezik...” - nyilatkozott Samuel Nyman frontember.

Általában Nyman dalszerzői tehetsége az epicentruma a Manimal albumainak, melyeken egyik fénypont követi a másikat. Nyman le sem tagadhatná, hogy Rob Halford, Geoff Tate és Michael Kiske volt rá a legnagyobb hatással: énekhangját elsöprő erővel és szenvedéllyel telten prezentálja. Ehhez párosulnak az intelligens dalszerzői módszerek, melyek gyakorlatát Henrik Stenroos gitáros is elsajátította. Stenroos egy vérbeli riff-ikon, akinek játéka jelenti a Manimal dalainak egyik legfontosabb alapkövét. Azonos jelentőséggel bír továbbá André Holmqvist dobos és Kenny Boufadene basszusgitáros sajátos játék-stílusa. Holmqvist erőteljes ütemei tökéletes balanszban állnak - valahol a Tommy Lee-Mike Portnoy vonalon lehetne elhelyezni az általa kivitelezett témák stílusát. Nem mellesleg Nyman mellett ő volt a 'Purgatorio' társ-dalszövegírója. Természetesen Boufadene is kiveszi a részét a produkciós munkálatokból: rendszeresen ő keveri véglegesre az albumok hanganyagát, és ő rendezi a banda videoklipjeit.

“Hasonlóan első két lemezünkhöz, a 'Purgatorio' albumot is mi magunk vettük "kezelésbe" - elsősorban azért, mert szeretünk totális kontrollal rendelkezni a saját dalaink felett. Egyértelműen irányítás-mániások vagyunk; már csak a gondolat is megrémiszt minket, hogy valaki másnak, külsős producernek a kezébe kelljen adnunk a saját kreációnkat” - vallotta be Nyman.

Ettől függetlenül a banda híres hangmérnökökkel veszi körül magát: a dob-témákat Jakob Herrmann (Anthrax, Europe, Machine Head, Evergrey) technikus Top Floor Stúdiójában veszik fel; míg az albumok maszterizálását Tony Lindgren végzi el, Jens Bogren hírhedt Fascination Street Stúdiójában.

A Manimal aktuális albuma, a 'Purgatorio' az első hangtól az utolsó dal végeztéig elsöprő és lenyűgöző hallgatói élményt nyújt. A címadó szám és az 'Edge Of Darkness' a bandától megszokott, tipikus hangzást viseli magán, kísérteties dallamokkal, klasszikus groove-okkal és némi melankóliával felszerelve. Másrészt pedig ott vannak a Manimal ismert stílusától eltérő tételek, mint például a 'Denial', aminek riffjét hallván a Rammstein juthat eszünkbe; vagy a 'Spreading The Dread', ami szokatlan ritmusaival lepi meg a hallgatót.

A zenekarról és az albumokról a www.manimal.se és a facebook.com/manimalofficial oldalakon lehet bővebb infókat, híreket találni.