Az Estatic Fear egy osztrák zenekar volt, amely az 1990-es évek közepén alakult, és a doom metal, a darkwave, valamint a neoklasszikus és középkori zenei elemek egyedi ötvözésével vált ismertté. A banda zenéje mélyen atmoszférikus, gyakran melankolikus hangulatú, és különösen jellemző rá az akusztikus hangszerek – például lant, klasszikus gitár és fuvola – használata, amelyek különleges, időtlen hangzást adnak a dalaiknak.

Az Ecstatic Fear központi alakja Matthias Kogler volt, aki a zenekar zenei irányvonalát meghatározta, míg a korai felállásban többek között Gerhard Pichler és Alexander Loitsch is részt vett. Kezdetben inkább a doom/death metal irányvonal dominált náluk, de hamar elindultak egy sokkal kifinomultabb, művészibb hangzás felé. A korai demók után 1996-ban jelent meg első nagylemezük, a 'Somnium Obmutum', amely már megmutatta a zenekar későbbi stílusának alapjait.

Az áttörést a 1999-es 'A Sombre Dance' hozta meg számukra. Ez az album szélesebb körben is ismertté tette őket az underground színtéren, köszönhetően a klasszikus zenei hatások, a női vokálok és a sötét, filozofikus hangulatú dalszövegek különleges kombinációjának. A lemez sok rajongó szerint a műfaj egyik kiemelkedő alkotása lett.

A zenekar később hosszabb szünetre vonult, és bár időnként felröppentek hírek esetleges visszatérésről, az aktív működésük jelentősen lelassult. Ennek ellenére az Estatic Fear kultikus státuszt ért el az underground zenei világban, különösen azok körében, akik a sötét, introspektív és művészi megközelítésű zenéket keresik.

Hatásuk főként abban rejlik, hogy hidat képeztek a metal és a történelmi / klasszikus zenei hagyományok között, miközben érzelmileg mély és gondolatébresztő műveket hoztak létre. Zenéjük ma is időtállónak számít, és sok későbbi előadóra hatással volt a dark, neoklasszikus és atmoszférikus irányzatokban.