Adam Parsons menedzser elmondása szerint, Moore a vasárnap hajnali órákban vesztette életét álmában, az Estepona városbeli Kempinski szálloda egyik luxus-szobájában, ahol a zenész éppen vakációját töltötte.

[2011. február 7.]
Az angol The Sun magazin riportja:
"Gary Moore, a legendás gitáros saját hányásában fulladt meg, miután halálát megelőző éjjel mértéktelen pezsgőt és brandy-t fogyasztott. A rendőrséget és a mentőket a zenész barátnője hívta ki hajnali 4 órakor. A kiérkező orvosok háton fekve, egy alsónadrágban, élettelenül találták az 58 éves férfit. Egy doktor azt nyilatkozta a The Sun-nak, hogy "az elhunyt súlyos alkoholproblémákkal küzdött". Később a szálloda személyzete is megerősítette, hogy "határozott jelei voltak annak, hogy alkoholt fogyasztottak a szobában", annak ellenére, hogy Moore még józannak tűnt, amikor este 11 óra fele elhagyta a hotel bárját.

[2011. február 8.]
A Mirror.co.uk online magazin jelentése szerint Gary Moore feltételezhetően szívrohamban halt meg...

Az észak-írországi gitáros karrierje tinédzser korában kezdődött: tizenhat évesen költözött Dublinba, ahol csatlakozott a Skid Row nevű bandához, amelynek az énekese, Phil Lynott hívta meg a Thin Lizzy-be. Moore olyan műfajokban alkotott, mint a blues, a hard rock és a metal, és a szólókarrierjével is nagy sikereket ért el. Moore karrierje során több élvonalbeli előadóval is a színpadra lépett, és 20 stúdióalbuma jelent meg.

www.gary-moore.com

A Thin Lizzy tagjai így nyilatkoztak Moore halálával kapcsolatban:
"Nagyon szomorúan vettük tudomásul Gary Moore halálát. Részvétünk Gary családjának. Az ő közreműködése a Thin Lizzy-ben, és általában a zenében, örökké fog élni."

Brian Downey, a Thin Lizzy dobosa:
"Teljes a sokk. 1967 óta ismerem Gary-t, amikor is a Platform Three-ben zenélt - azóta nagyszerű a barátságunk. Öröm volt játszani vele újra 2006-ban, a Lizzy-s napok után. Mindig is sokat fogok gondolni rá, és imádkozni fogok érte. Nem tudom elhinni, hogy elment..."

Scott Gorham, a Thin Lizzy gitárosa:
"Az, hogy Gary-vel játszhattam a 'Black Rose'-érában, óriási élmény volt. Nagyszerű gitáros volt, és nagyszerű fickó. Hiányozni fog."

Az Opeth zenekar frontemberének, Mikael Åkerfeldt-nek a nyilatkozata:
"Lesújtó Gary Moore halálának híre. Mind én, mind Fredrik Åkesson (gitáros) nagy rajongói voltunk; gyerekkorunk óta hallgattuk a zenéjét. Szerves része volt zenei fejlődésünknek, tehát most mély szomorúsággal próbáljuk feldolgozni a szörnyű híreket. Az egyik legjobb hard rock szólógitáros, aki valaha is élt! Szeretünk Gary, nyugodj békében."

Anette Olzon, a Nightwish énekesnője:
"Egy szuper gitáros, és számomra egy olyan ember, aki csodálatos hallgatni- és táncolnivaló dalokat adott a világnak... és most elvesztettük őt.
Nagyon fiatal volt még, mindössze 58 éves; nagy zenei veszteség ez.
Többek közt a Nightwish is feldolgozta egyik remekművét, az 'Over The Hills And Far Away'-t.
Remélem, békében nyugszol, Gary - köszönet Neked minden dalodért!"

Geezer Butler [Black Sabbath, Heaven & Hell] basszusgitáros:
"Nagyon elszomorodtam minden idők egyik legnagyobb gitárosának, Gary Moore-nak a halálhíre hallatán. 'Still Got The Blues' című albuma az egyik legnagyszerűbb lemez volt a világon - az egyik örök kedvencem. Gitárjátékát nem lehetett eltanulni tőle - neki ez lélekből jött. R.I.P., Gary"

Glenn Hughes:
"Le vagyok törve... Gary volt a Rock és a Blues ikonja... félelem nélkül játszott. Rengeteg időt töltöttünk együtt a '80-as években. Szép emlékeim vannak arról, amikor Gazza nálam volt, Los Angeles-i otthonomban; mindig jót szórakoztunk és sokat nevettünk... és ez az, amire mindig is emlékezni fogok. Teljesen felkavart a dolog."

Butch Walker, amerikai zeneszerző / énekes / producer:
"Gary Moore meghalt. Ő volt rám szinte a legnagyobb hatással; ő volt az én hősöm... és most elment, hogy Phil Lynott-tal lehessen... Jelenleg is a sírás környékez."

Steve Lukather:
"Isten áldja Gary Moore-t, a legnagyobbak egyikét, egy rendkívül kedves embert."

Bob Daisley [Uriah Heep, Rainbow, Ozzy Osbourne] basszusgitáros:
"Mérhetetlen szomorúsággal értesültem a Gary Moore-ral kapcsolatos infókról. Halála szörnyű sokként ért, nehezemre esik felfogni, hogy elment. Sok szép közös emlékünk van, mind a stúdióból, mind a civilben, barátként.
Szeretem és tisztelem Gary-t, mint zenész, és mint ember egyaránt; az egyik legnagyobb volt...
Viszlát, Gary, nyugodj békében."

A Tank zenekar tagjai:
Mick Tucker:
"Nagyon megdöbbentett a hír. Ez óriási veszteség. Ő volt az egyik legjobb gitáros ezen a bolygón - az egész világ hiányolni fogja őt. Ez olyan szomorú... Respekt egy nagyszerű zenésznek."

Cliff Evans:
"Gary volt az a gitáros, akire más gitárhősök felnéztek. Számos zenei stílus mestere volt; és egy hiteles, kedves ember, aki mindig is megközelíthető volt a karrierje során. Ő volt az egyik fő oka, hogy megragadtam a gitárt évekkel ezelőtt. Játéka még a mai napig ugyanolyan szinten inspirál, mint annak idején. Nagy-nagy veszteség. R.I.P. Gary Moore"

Henry Rollins, a punk rock ikon:
"Gary halála nagy veszteség. Túl fiatal volt ahhoz, hogy elmenjen... A Thin Lizzy-s kiadványok Moore-ral óriásiak voltak; nem is beszélve szólómunkáiról... őrület."

Michael Eden, az Eden's Curse frontembere:
"Emberek, el sem hiszem, hogy 24 éve láttam először Gary Moore-t.
Egy szóval ma mindent elmondok: totális sokk!!
Gary Moore túl hamar itt hagyott minket. Csodálatos hard rock szettet játszott tavaly - mindannyian nagy örömmel vártuk, hogy idén ismét láthassuk őt...
Gary olyan dolgokat művelt a gitárral, amelyről a legtöbb zenész csak álmodik. Thin Lizzy-vel való munkái, vagy Phil Lynott-tal illetve Glenn Hughes-szal közös lemezei a valaha készült legjobb hard rock zenék közé tartozik. Az 'Empty Rooms'-tól az 'Over The Hills'-ig, hatalmas veszteség, hogy a legenda elment. Viszont lehet, hogy nincs már köztünk, de a zenéje örökké nekünk szól..."

A Europe zenekar nyilatkozata:
"Szavakkal elmondhatatlan, milyen szomorúak vagyunk, hogy Gary Moore elhunyt. El sem hisszük! Teljes a sokk! Nagy hatással volt ránk, mint gitáros, és mint zeneszerző. Részvétünk a családnak és a közeli barátoknak."

Michael McKeegan [Therapy?]:
"Még csak most hallottam Gary Moore szomorú haláláról. A Belfast-i születésű gitár-legenda nagy inspiráció volt számomra, mind a Thin Lizzy-s munkái, mind szólókarrierje miatt.
Volt szerencsénk találkozni Gary-vel és bandájával tavaly nyáron a holland Pinkpop Classic fesztiválon. Miután megnéztük a fergetes show-t, bemutattak minket Gary-nek, aki bejött az öltözőnkba, és beszélgetett velünk. Ő minden volt, amit egy hősről el lehet képzelni... nyugodt, szerény és eredeti, óriási humorérzékkel.
Részvétünk a családnak, barátoknak és zenésztársaknak."

Bumblefoot, a Guns N' Roses gitárosa:
"Gary Moore hatalmas zenei munkásságával jutalmazta meg a világot; egyszerűen nagyszerű gitáros volt. Az igazi rockgitáros, a fickó, aki játékában mindig kihozta a legjobbat - és ez azt jelenti, hogy teljes szívét beleadta a zenébe.
Legmélyebb együttérzésem a család felé, milliónyi rajongó szeretetével és támogatásával egyetemben..."

Ralph Santolla [Obituary, Deicide, Death, Iced Earth] gitáros:
"A világ ismét elvesztett egy páratlan hangot, egy fontos tehetséget.
Ha nem Gary Moore-t követve éltem volna, az életem most teljesen más lenne.
Három ember - Gary, Randy Rhoads és Michael Schenker - vezettek engem odáig, hogy - bármi is történik - gitárt vegyek a kezembe. Uli John Roth-ot csak ezen döntés után ismertem meg.
Emlékszem, amikor először hallottam Gary-t. Éppen akkor vettem a 'Corridors Of Power'-t, amikor a lemezbolt már zárt. Következő reggel, mikor iskolába indultam, felraktam a lejátszóba. A 'Falling In Love With You' első sorai akkor mentek, amikor a fogamat mostam; és erre a pillanatra örökké emlékezni fogok - néhány egyszerű dallam, de a istenek erejével mögöttük. Megváltoztatta az életem.
Minden alkalommal, amikor felveszek a stúdióban valamit, összehasonlítom azt Uli-val, Schenker-rel, Rhoads-szal és Gary-vel, és felteszem magamnak a kérdést: 'Van-e ez olyan jó, mint az övéké?' De eddig még a közelükbe sem értem.
Isten áldja Gary Moore-t, nyugodjon békében."

Ozzy:
"Ismertem Gary Moore-t, és azt hittem, ez a barátság örökké tart. Sokszor összefutottunk az évek során, és mindig képesek voltunk ott folytatni, ahol abbahagytuk.
Az a megtiszteltetés ért engem, hogy az 'After The War' albumon közreműködhettem Gary-vel a 'Led Clones' című számban - ez óriási móka volt.
Azt mondani, hogy halála egy tragikus veszteség, nem elég. Egy tüneményes zenészt és egy jó barátot vesztettünk el.
Nyugodj békében, Gary"

Roger Taylor, a Queen dobosa:
"A feleségem közölte velem a híreket. Ez szörnyű: 58 az még nagyon fiatal. Phil Lynott esetében ez tragikus volt, Gary esetében viszont még túl korai.
Szép emlékeim vannak Gary-ről, a Thin Lizzy és a Queen közös turnéjáról: mindig mosolygott és mindig eleven volt... túl fiatal volt a halálhoz. Amikor csatlakozott a Lizzy-hez, tökéletesen helyt állt; villámgyorsan gitározott, és azok a staccato futamok egy kis jazzel megspékelve... Teljesen más volt a stílusa, mint Brian May-nek, aki folyékonyan gitározik... tehát Brian is nagyon élvezte Gary játékát.
Az évek során én is sokszor láttam Gary-t különböző klubokban: nagyszerű színpadi jelenléte volt. Ahogy emlékszem, szeretett iszogatni, de akkoriban ki nem?
Ez nagyon szomorú, de a zenéje továbbra is élni fog.
A virtuzitás egy olyan dolog, ami manapság már nincs meg: rengeteg profi banda van, de hangsúly már nincs többé. Régebben minden arról szólt, milyen jól játszol; rengeteg virtuóz létezett, és Gary egy volt közülük. Egy igazi sztár volt."

Roger Glover, a Deep Purple basszusgitárosa:
"Mélyen megdöbbentett és elszomorított Gary halála. Ő valóban az egyik legnagyobb gitáros volt, hatalmas tehetséggel, és igazi zenei erővel. Rajongója voltam mindig is.
Szívélyes részvétem a családnak, barátoknak, és a rajongóknak világszerte."

Paul Rodgers [Bad Company, Free, Queen] énekes:
"Gary a barátom volt, és egy valóban nagyszerű ember. Tisztelem, amiért a saját játékszabályai szerint játszott... Csak a zenére fókuszált és az iránt volt elkötelezett igazán...
Az utolsó alkalom, amikor jammeltem vele a londoni Royal Albert Hall-ban volt, ahol a meghívott vendégeim egyike volt... ő emelte egy szinttel magasabbra az estét - a csarnok teljesen felforrt. Amikor Gary játszott, szinte égett minden körülötte.
Ha nem lett volna egy óceán köztünk, sokkal több közös bulit is összehoztunk volna.
Elvesztettük a 'nagy brit bluesman'-t, és én nagyon-nagyon szomorú vagyok."

Joe Lynn Turner:
"Gary Moore a legnagyobbak egyike volt. Megvoltak a gyökerei a blues-ban és a rock erejében, ami egy brilliáns kombináció.
Az ipar legjobb gitárosaival volt szerencsém játszani, de amikor megkérdezték, hogy kivel szeretnék egy projektben lenni, én mindig azt válaszoltam: 'Gary Moore'.
Talán kevésbé köztudott, de én magam is gitáros vagyok. Puszta véletlenből lettem énekes. Szóval Gary játékát zenei szempontból is méltányolom. Csodálatos tehetség volt, és ne felejtsük el a hangját sem, ami szintén olyan tiszta és őszinte volt, mint a gitárjátéka.
Volt szerencsém találkozni Gary-vel Dániában, még a Rainbow-s időszakban. Nagyszerű fickó volt, és nagyon földreszállt, és ez egy megnyerő stílus.
Mérhetetlenül fog hiányozni, mivel nagyon eredeti ember volt.
Együttérzésem a családnak, a barátoknak, és a rockereknek, akik szintén nehezen viselik elvesztését.
R.I.P. Gary"

Eric Singer, a KISS dobosa:
"Megadatott nekem a lehetőség, hogy dobolhattam Gary bandájában, az 1987-es 'Wild Frontier' turnén.
Bob Daisley jóvoltából csatlakoztam a bandához. Együtt stúdióztunk a Black Sabbath-tal, az 'Eternal Idol' felvételeinél. Bob intézte a meghallgatásokat 1987 januárjában, Londonban. És hamarosan már neki is láttunk annak a koncertkörútnak, amit manapság Gary egyik legsikeresebb turnéjaként tartanak számon.
Emlékszem, hogy mindennap a John Henry Stúdióban próbáltunk, Londonban. Bob és Neil Carter Brighton-ban lakott, és mindig időben el kellett indulni, hogy elérjék a hazafele tartó vonatot. Gary és én sokszor ketten maradtunk, és jammelgettünk. Csak dob és gitár. Játszottunk Thin Lizzy dalokat, vagy egyszerűen csak megállás nélkül jammeltünk, mivel Gary sosem volt híján az ötleteknek, ha szólózásról volt szó... Minden gitárja legendássá vált - a 'Peter Green' 1958 Les Paul és a 'Pink Salmon' 1962 Fender Stratocaster. Az utóbbi időben már nem vitte magával ezeket a hangszerek a turnékra, így mostmár nagy ritkaságnak és értéknek számítanak.
Ha egy dolgot kéne mondanom, ami Gary-ből megmaradt, az abszolút szenvedélyét és intenzitását emelném ki. Ez az ember úgy játszott minden dalt, mintha az lenne az utolsó alkalom, hogy eljátszhatná. Ezáltal ugyanezt követelte, és várta el bandája többi tagjától is.
Be kell vallanom, hogy a dobosokkal elég keményen bánt. Viszont csak annyit kért tőlünk, hogy mi is ugyanannyit adjunk bele a zenébe, mint ő maga. És ez teljes kötelezettségvállalást jelentett mindig, amikor vele zenéltem. Folyamatosan insipált, hogy elérjem én is az ő szintjét.
Örök hála neki a lehetőségért, hogy vele egy bandában játszhattam. Kiváló zenész volt. Mindig is úgy éreztem, sikerült neki újabb szintekre juttatni engem, mint dobos, és mint zenész általában. Élmény volt, és nevelés - és ezt sosem felejtem el, ez a tudat mindig velem lesz, bárhová is megyek.
Isten áldjon, Gary Moore"

Mark Kendall [Great White]:
"Gary Moore egy borzasztóan érzéki gitáros volt. Ez olyan mint amikor a bőröd pórusaiból játszol - és nála ez volt a helyzet.
Szeretnék megosztani veletek egy gyors sztorit Gary-vel kapcsolatban:
1988-ban a Whitesnake-kel turnéztunk, és összebarátkoztam az akkori gitárosukkal, Vivian Campbell-lel, akivel rengeteget jammeltünk a bulik előtt. Az egyik koncert előtt elmondtam neki, mennyire szeretem a szólóit, és megkértem, mutassa meg, mi a titka. Bemutatott nekem egy riffet, és azt mondta: 'Csak ez az egy riffet játszom, de ezzel végigmegyek a gitár nyakán - ettől úgy hangzik, mintha valami mást játszanék, pedig nem', majd azt mondta: 'És még valami: ezt a riffet Gary Moore-tól loptam'...
Gary őrülten fog hiányozni..."

A Saxon tagjai:
Biff Byford énekes:
"Ez nagyon szomorú.
A '80-as évek óta ismerjük Gary-t. Többször ott is voltunk vele a stúdióban. Ő, Michael Schenker és Paul Quinn (a Saxon gitárosa) akkoriban nagyon jó barátok voltak; szóval mi jártunk az ő "gyűléseikre", ők pedig a miénkre.
Aztán elvesztettük a kapcsolatot vele, amikor blues-szal kezdett foglalkozni, de a metalos évei alatt nagyon jól ismertük őt.
Gitárjátéka szinte hihetetlenül jó volt...
Egyszer buliztam is vele, és Phil Lynott-tal, a Stringfellows-ban! Őrületes buli volt annak ellenére, hogy akkor nem is ittam. Akkor még a Stringfellows nem night-klub volt. Az emeleten megvacsoráztál, és lent volt a disco, ami tele volt divatos modelekkel, és B-kategóriás filmsztárokkal - és én ott voltam Gary-vel és Phil Lynott-tal! Felejthetetlen élmény volt! És most nagyon szomorú, hogy elvesztettük Gary-t. Hiányozni fog."

Doug Scarratt gitáros:
"Gitáros utazásaim emlékeiből Gary Moore volt az egyetlen, aki tényleg megmaradt. A Thin Lizzy-s napok óta rajongok érte. Egy barátomtól kaptam egy jegyet Gary egyik szólókoncertjére, és majdnem nem tudtam elmenni, de végül sikerült! És az a buli úgy maradt meg az emlékeimben, mint életem egyik legjobb koncertje. Habár ez pont akkoriban történt, amikor elkezdte blues-os időszakát - akkor jelent meg a 'Still Got The Blues', de ugyanakkor játszotta a 'Parisienne Walkways'-t és a 'The Loner'-t, és a többi nagy rock-slágert. Annyira érzelmesen játszott. Ez elképesztő..."

Michael Amott, az Arch Enemy, a Spiritual Beggars és a Carcass gitárosa:
"Aki a '80-as évek Svédországában nőtt fel, nem tudta elkerülni Gary Moore-t. Kelta hard rock zenéje nagyon népszerű volt errefelé.
Mint gitáros, óriási hatással volt az európai szcénára, konkrétan rám is. Amerikának volt Randy Rhoads-a és Eddie Van Halen-e, nekünk pedig Gary Moore és Michael Schenker!
Rengeteg Gary Moore-izmus van az Arch Enemy zenéjében is... és erre nagyon büszkék vagyunk!
Köszönet a zenédért.
R.I.P. Gary"

Gus G., Ozzy és a Firewind gitárosa:
"Nagyon szomorú vagyok, hogy Gary Moore elhunyt. A legnagyobbak egyikét vesztettük el.
Gitár-stílusa nagy hatással volt rám, és még volt szerencsém látni is őt 2008-ban, amikor először játszott Görögországban. Nem rémlik, hogy valaha is hallottam volna az övénél lélekkel telibb zenét.
Mint egyik legnagyobb rajongód, köszönöm Neked a nagyszerű zenét, Gary Moore. R.I.P."